Álmosd – A Kölcsey Irodalmi Társaság eljegyezte magát Álmosddal, s idén is megrendezte a Kölcsey Irodalmi Napokat szeptember 29. és október 1. között – fogalmazott professzor dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár, a társaság elnöke a rendezvényen pénteken. Az eljegyzés arra is utalt, hogy a település házasságkötő termében tartották a tudományos konferenciát népes hallgatóság előtt.
Elsőként a társaság korábbi elnöke, mostani alelnöke, dr. Imre László professzor emeritus Arany Jánosról értekezett, mégpedig a korszerűségéről. Mint kiemelte, előfordulhat, hogy valakit erősebben megfog, mint egy kortárs, és bár életében sokszor mondták idejétmúltnak, valójában nagyon is a mában élő költő. Mi sem bizonyítja jobban, hogy életműve eleven, nem mozdulatlan, mint hogy az idén 200 éve született poétát posztumusz díszpolgárrá avatták Montgomeryben; A walesi bárdok szerzőjét a BBC is méltatta – érvelt az irodalomtörténész. Pedig igazán nem könnyű őt bármely nyelvre is lefordítani, hiszen a Toldi estéje is egyebek közt olyan vacak német fordításba ment át, amely közel sem adja vissza annak hangulatát, árnyalatait – hallhattuk.

Walesi dicséret

A költemény az 1848–49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Edward angol királynak. Épp ezért – hangsúlyozta a professzor – Arany életműve a nemzeti kulturális kánon állandóan ható szerves része, egy-egy mai történelmi helyzetre úgy ad választ, hogy tán még perzselőbbnek hat ma.

Gondoljunk a Toldi estéjére, amelyben az olasz vitéz szidja az ország becsületét, Toldi pedig nem tűri. Mit üzen ma az a konfliktus? Európához tartozunk, de félünk attól, hogy elvész a történelmi kötelezettség, s ami magyarrá tesz. Bár 1848 tavaszán keletkezett a mű, de szinte most ez is sokkal izgatóbb, komiszabb probléma”

A tudós méltatta Arany kálvinista etikáját, komoly erkölcsi-vallásos elveit, puritánságát, tiszteletre méltó tulajdonságait. Vallásos paraszt házaspár kései gyermeke volt, nagyon szerették, a családi házból hozta az illedelmes, szerény, vallásos, etikus magatartást. Az indokolatlan dölyföt irtotta, s bár felmenői mindvégig küzdöttek a hajdúnemesség visszaszerzéséért, ő semmibe vette, hogy az általa kiérdemelt Szent István-kitüntetés szinte a bárói cím előszobája volt.

Az irodalom ereje

Az irodalomtörténész emlékeztetett, Bibó István politikus (az 1956-os eseményeket követő) letartóztatása előtt pár nappal üzenetet kapott: ha a legsúlyosabb ítéletet kapná, feltétlenül folyamodjon kegyelemért, mert érdemes… Ő a Szondi két apródja mondataival válaszolt akkor: „Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.” Mekkora ereje van tehát az irodalomnak! Ma is ilyen kikezdhetetlen etikájú gondolkodók üzenetére van szükség, mint a 200 éve született Arany János – zárta értekezését.
Jánosi Zoltán tovább fejtette az Arany-szálat, s beszélt arról is, hogy szinte minden utána jövő kísérlet utat talál a maga folytatására, s töltekezik belőle. Ady szimbolista versstruktúrája kiváló bizonyíték erre, gondoljunk csak a lélek-madár motívumra, a varjúként tollászkodó Vörös Rébékre meg a héja-nászra – de a sort folytathatnánk számos példával.
HBN–Barak Beáta