360 fokos videó: Hollóházán a porcelán volt a beugró a szerelembe

  30 jan 2018

Hollóháza – Volt egy korszak, amikor művésztelep működött a gyár környékén. Nézz körbe 360 fokban a Hollóházi Porcelán Múzeumban!
A Hollóházi Porcelán Múzeum a helyi ipar 225 éves emlékét mutatja be. A kiállított termékeken keresztül évszázadok történelme elevenedik meg előttünk. Hogyan vetült tárgyakra a kor népművészete? Miként vált a hollóháziak udvarlási folyamatainak részévé a porcelán? Hogyan lett a világtörténelem részese a párizsi világkiállításon, vagy a Forma-1-es díjserlegek biztosításával? Hollóháza számára a porcelán nem csupán egy gyárat jelentett a településen, hanem köré szervezték az életüket.
A Múzeum 1981-ben nyílt meg, a kerámiaipari tevékenység 150. évfordulóján, de a kapcsolódó ipar története 1777-ig nyúlik vissza, amikor az első üveghuta megkezdte működését. Ez bizony majdnem 250 évet jelent, ami bővelkedik emlékekben. Schmutzer Sándor, a múzeum munkatársa kalauzolt el bennünket és közben mesélt a tárgyakban manifesztálódó gyártörténelemről.
hollohaza2_tortenet_650

A népművészettől a luxusig

Mint említettük, a 18. század végén indult el a gyártás, ebből az időszakból főleg üveg- és kőedények vannak kiállítva egészen a II. Világháború végéig terjedő korszakig. Sándor elmondta, hogy ezek a tárgyak gyakorlatilag népművészeti alkotások, mert a festésük népi motívumokból építkezik. Még nem dísztárgyak voltak, amiket évente kétszer vettek elő a tulajdonosok, hanem a hétköznapi élet rendszeres eszközei – és használták is szívesen, mert olcsóbbak voltak a helyi fazekas termékeinél. Kedvencem a vallásszigort kijátszó férfilogika gyönyörű terméke: az imakönyvnek álcázott pálinkás butella.
Időben kicsit előrehaladva már megjelennek azok a termékek, amik elkezdik megcélozni a tehetősebb vásárlóközönséget. Finomabb, mívesebb tárgyakról van szó, és köztük megtalálható az a tál, ami az 1900-as párizsi világkiállításra készült. Sándor itt kicsit kilépett idegenvezetői szerepéből, és megjegyezte, hogy anyai dédnagyapja festette, akit aztán saját műhely és 40 tanonc ígéretével csábítottak Franciaországba – ő viszont maradt.

Gyár és település szimbiózisa

Érdekes egyébként, hogy mennyire a hollóházi történelem része a gyár. Sándor végig olyan őszinte lelkesedéssel és szeretettel beszélt a tárgyakról, hogy érződött raja az érzelmi kötődés. De felidézte azt is, gyerekkorában hogyan szöktek be a gyárterületre és ott bújócskáztak, illetve hogy mennyire a gyár köré szervezték a lakosok az életüket. Teljesen egyértelmű volt, hogy aki Hollóházán él, az a gyárhoz kapcsolódóan fog dolgozni. Legyen szó akár beszállítóról, akár gyári munkásról. Sándor ebben egyébként némi hátrányt is lát, mert szerinte így beszűkült kicsit a helyiek világképe.
Ezt a beágyazódást mutatják azok a tányérok is, amin női nevek láthatóak. Kialakult helyben az a szokás, hogy a férfi ráfestette a kiszemelt lány nevét a tárgyra, elküldte a hölgyeménynek, aki ha elfogadta azt, akkor indulhatott el egyáltalán az udvarlás folyamata. Hollóházán a porcelán volt a beugró a szerelembe.
A múzeumban megtalálható Szász Endre portréja is. Az Amerikából hazatelepült festőművész vezetésével különlegességeket gyártottak. Budapesten, a Dózsa György úti metró aluljárónál található porcelánfal például az ő keze munkája. Volt egy korszak, amikor művésztelep működött a gyár környékén, és a világ minden tájáról jöttek Hollóházára művészek. A gyár kifejezetten támogatta, ők pedig éltek a lehetőséggel, hiszen a porcelánra festett minta az égetéseknek köszönhetően nagyon hosszú életű. Járt a településen Victor Vasarely és Amerigo Tot is.
eredeti-hollohazi-keszlet-foto-maganarch-1_650
Sokan talán nem tudják, de 1986 és 1995 között a Forma-1-es Magyar Nagydíj dobogósait hollóházi porcelánból készül trófeával jutalmazták a Hungaroringen. Ezekből a kobalttal és arannyal díszített trófeákból, amik hatalmas értékű mesterművek, másodpéldányok láthatóak a múzeumban.
És ezek csak szemelvények a hollóházi porcelángyártás történelméből, rengeteg egyéb tárgy tekinthető meg a múzeumban. A művészeti érték mellett az egyik legizgalmasabb benne a szimbiózis, amit bemutatnak a tárgyak: hogyan létezett együtt egy kis település és a gyár, aminek otthont ad.
– Király Csaba, hirek360.hu –


Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!


[related-post post_id=”3748018″]
[related-post post_id=”3746725″]
[related-post post_id=”3741260″]
[related-post post_id=”3740029″]
[related-post post_id=”3738632″]
[related-post post_id=”3732259″]
[related-post post_id=”3729980″]
[related-post post_id=”3719205″]
[related-post post_id=”3699989″]
[related-post post_id=”3729544″]