Budapest – Nemcsak támogatni akarjuk a közel-keleti üldözött keresztényeket, hanem kapcsolatba is akarunk lépni velük – mondta az emberi erőforrások minisztere szerda este Budapesten, Mar Abrisz Juhana erbíli nesztoriánus püspök előadása előtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy az erbíli püspök itt, több ezer kilométerre a hazájától nemcsak támogatókra, hanem testvérekre is talál.
Kiemelte: “számunkra egyre tudatosabb és nyilvánvalóbb”, hogy “ha nem erősítjük meg” Magyarország és Európa keresztény alapját, akkor veszélybe kerül a kontinens és benne az ország jövője.
A keresztény alapok erősítése pedig nem lehetséges anélkül, hogy “ne gondolnánk azokra a keresztény közösségekre, akik ott vannak az eredetnél”, ott vannak – nemcsak földrajzilag – a forrásnál, ahonnan a kereszténység majd 2000 éve kiáradt és meghódította Európát és számos közösséget a világban – tette hozzá.
A miniszter kitért arra: Magyarország negyven évig el volt zárva a világ kereszténységétől, ezért “elhalványult bennünk a tudata annak, hogy mi egy nagy világkereszténység részei vagyunk”.
Amikor tehát Magyarország meghívja a közel-keleti keresztények vezetőit, Magyarországnak a keresztény világközösséghez tartozását is szeretné erősíteni. Ezen a keresztény családon belül pedig Magyarországnak kötelességei is vannak – tette hozzá.
Ezért is hívta meg a magyar kormány az elmúlt időszakban többek között Lui Rafael Szakó babiloni káld katolikus pátriárkát, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, Mar Ignatius Joseph III. Younan szír katolikus pátriárkát és több nigériai püspököt – mondta Balog Zoltán.
Ezek a találkozások fontosak, mert a szenvedésnek és a segítségnyújtásnak is “van emberi arca”. Magyarország nem arctalanul, személytelenül akar segíteni, ezért döntött úgy, hogy nem a nagy nemzetközi szervezeteken keresztül segít, hanem közvetlenül a bajban lévő közösségeket támogatja.
Hozzátette: a világban sok helyen innovációként ünnepelték a segítségnyújtásnak ezt a formáját, mert érzik, hogy a nemzetközi szervezetek nagy akciói nem elég hatékonyak.
Felidézte: a kormány a közelmúltban egymillió euróval támogatta a szír ortodox egyházat és ugyanennyivel a szír katolikus egyházat, finanszírozta az erbíli Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét, támogatta egy teljes iraki falu újjáépítését, és a magyar egyházakkal együttműködve ösztöndíjprogramot hirdetett üldözött keresztény közösségek fiataljainak, hogy a magyar egyetemeken megszerzett tudásukkal segítsék hazájuk keresztény közösségeit.
Mar Abrisz Juhana előadásában ismertette: egyháza mártír egyház, amelynek szenvedési nem az Iszlám Állam működésével kezdődtek.
Az üldöztetés a mindennapjaikhoz tartozik, még ha voltak is békés időszakok a történetük során – mondta.
Kitért arra: az üldözés sokféle formát ölthet, és ők már minden elképzelhető formáját elszenvedték.
Van, hogy csak a jogaik sérülnek, van, hogy a tulajdonuktól fosztják meg őket, és van, hogy elűzik őket otthonaikból – mondta.
Hozzátette: a visszatéréshez újjá kell építeni a most szétszórva élő emberekben a bizalmat, és biztosítani számukra, hogy egyenjogú polgárai lehessenek hazájuknak.
– MTI –